Meglepő kijelentést tett a világ egyik
legnagyobb élelmiszeripari vállalatának vezetője.
Kiverte a biztosítékot a brit sajtóban az
Unilever egyik vezetőjének nyilatkozata. A világ második legnagyobb, márkás
fogyasztási cikkeket (az élelmiszereknél az Unilever gyártja például a Knorr, a
Rama, a Globus termékeket, a kozmetikumoknál a Dove, a Signal, a Baba tartozik
hozzájuk, a tisztítószerek körében többek között a Coccolino vagy a Domestos)
gyártó és forgalmazó vállalatának fenntartható forrásokért felelős igazgatója,
Jan Kees Vis nemrég arról beszélt egy konferencián, hogy az élelmiszerek túl olcsóak
a fejlett országokban.
Az igazgató arra alapozta meglepő kijelentését, hogy túlságosan sok élelmiszer-hulladékot termel a fogyasztói társadalom. Példaként azt hozta fel, hogy Londonban a megvásárolt élelmiszerek fele a kukákban köt ki, azaz sohasem fogyasztják el azt. Az élelmiszerek emelkedő ára - boltokban és éttermekben egyaránt- ellenére a fogyasztók nem értékelik eléggé azt, amit megvásárolnak.
"Abban, hogy olyan sokat pazarolunk, komoly szerepet játszik, hogy az élelmiszer túlságosan olcsó. Ha drágábbak lennének, nem pazarolnánk annyit"- jelentette ki Jan Kees Vis, a Daily Telegraph című napilap beszámolója szerint. A szakember úgy véli, az élelmiszer-pazarlás sok esetben a táplálkozási lánc legvégén jelenik csak meg, például a az éttermeknél, vagy a háztartásokban. Ugyanakkor úgy látja, ha magasabb lenne a termékek ára, akkor kevesebbet vásárolnánk, így kevesebb lenne a hulladék is. Ezzel pedig azt érhetnénk el, hogy nem lenne szükség olyan nagy termelés-növelésre ahhoz, hogy jusson elegendő élelmiszer a világ növekedő népességének.
A lap emlékeztet arra, hogy a legfrissebb felmérések szerint egy átlagos család 680 font, azaz 240 ezer forint értékű élelmiszert dob a kukába évente.
Pazarlás és szegénység
A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.
Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.
Az orrodra figyel, ne a címkére!
Komoly dilemmát jelent, mikor ehető egy élelmiszer és mikor nem az. A minőségét megőrzi felirat arról tájékoztat, meddig friss az élelmiszer. A fogyaszthatóság dátuma viszont azt mutatja, meddig lehet az adott terméket biztonságosan megenni. Elsősorban az érzékszerveinkre hagyatkozzunk és ne a dátumokra. Ha az élelmiszer rossz szagú, rossz ízű, az állaga megváltozik, akkor már biztosan nem ehető. Az ételmaradékot se dobjuk azonnal a szemétbe. A legjobb ha hűtőbe tesszük és később felhasználjuk akár egy másik étel készítéséhez. A sült húsból rizseshús, húsleves, vagy szendvics készülhet, a csontokból leves. A száraz kenyérből turmixgéppel házi zsemlemorzsát készíthetünk.
Természetesen a leggondosabban eljáró háztartásokban is előfordul, hogy nem marad más lehetőség és az ételt ki kell dobnunk. Ilyen esetben a zöldségeket és gyümölcsöket, a teafüvet vagy a kávézaccot komposztálhatjuk. Így kukánk kevésbé telik és még a kertet is táplálni tudjuk.
Jan Kees Vis, az Unilever fenntartható forrásokért felelős igazgatója szerint túl olcsóak az élelmiszerek a fejlett országokban.
Az igazgató arra alapozta meglepő kijelentését, hogy túlságosan sok élelmiszer-hulladékot termel a fogyasztói társadalom. Példaként azt hozta fel, hogy Londonban a megvásárolt élelmiszerek fele a kukákban köt ki, azaz sohasem fogyasztják el azt. Az élelmiszerek emelkedő ára - boltokban és éttermekben egyaránt- ellenére a fogyasztók nem értékelik eléggé azt, amit megvásárolnak.
"Abban, hogy olyan sokat pazarolunk, komoly szerepet játszik, hogy az élelmiszer túlságosan olcsó. Ha drágábbak lennének, nem pazarolnánk annyit"- jelentette ki Jan Kees Vis, a Daily Telegraph című napilap beszámolója szerint. A szakember úgy véli, az élelmiszer-pazarlás sok esetben a táplálkozási lánc legvégén jelenik csak meg, például a az éttermeknél, vagy a háztartásokban. Ugyanakkor úgy látja, ha magasabb lenne a termékek ára, akkor kevesebbet vásárolnánk, így kevesebb lenne a hulladék is. Ezzel pedig azt érhetnénk el, hogy nem lenne szükség olyan nagy termelés-növelésre ahhoz, hogy jusson elegendő élelmiszer a világ növekedő népességének.
A lap emlékeztet arra, hogy a legfrissebb felmérések szerint egy átlagos család 680 font, azaz 240 ezer forint értékű élelmiszert dob a kukába évente.
Pazarlás és szegénység
Egy átlagos magyar háztartás évente egy
mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Megdöbbentő szám, még akkor is, ha tudjuk,
tőlünk nyugatra négyszer ekkora mennyiséget pazarolnak el. Az ehető, ám
kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm
élelmiszer átlagos ára 500 forint, így évente minden magyar család 50 ezer
forintot dob a kukába.
Ráadásul az élelmiszerhulladék árt a környezetnek is. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.
Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget.
Mit tehetek én?
Nem is gondolnánk, de a helyzet megváltoztatásáért már egy család is sokat tehet. Méghozzá úgy lehet segíteni a világ egyik komoly gondjának megoldásában, hogy közben mi is jól járunk, hiszen pénzt takarítunk meg. Az első és legfontosabb lépés a tervezés. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.
Ráadásul az élelmiszerhulladék árt a környezetnek is. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.
Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget.
Mit tehetek én?
Nem is gondolnánk, de a helyzet megváltoztatásáért már egy család is sokat tehet. Méghozzá úgy lehet segíteni a világ egyik komoly gondjának megoldásában, hogy közben mi is jól járunk, hiszen pénzt takarítunk meg. Az első és legfontosabb lépés a tervezés. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.
A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.
Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.
Az orrodra figyel, ne a címkére!
Komoly dilemmát jelent, mikor ehető egy élelmiszer és mikor nem az. A minőségét megőrzi felirat arról tájékoztat, meddig friss az élelmiszer. A fogyaszthatóság dátuma viszont azt mutatja, meddig lehet az adott terméket biztonságosan megenni. Elsősorban az érzékszerveinkre hagyatkozzunk és ne a dátumokra. Ha az élelmiszer rossz szagú, rossz ízű, az állaga megváltozik, akkor már biztosan nem ehető. Az ételmaradékot se dobjuk azonnal a szemétbe. A legjobb ha hűtőbe tesszük és később felhasználjuk akár egy másik étel készítéséhez. A sült húsból rizseshús, húsleves, vagy szendvics készülhet, a csontokból leves. A száraz kenyérből turmixgéppel házi zsemlemorzsát készíthetünk.
Természetesen a leggondosabban eljáró háztartásokban is előfordul, hogy nem marad más lehetőség és az ételt ki kell dobnunk. Ilyen esetben a zöldségeket és gyümölcsöket, a teafüvet vagy a kávézaccot komposztálhatjuk. Így kukánk kevésbé telik és még a kertet is táplálni tudjuk.
