Beköszöntő

Kedves Látogató !

Mindenkivel szeretnénk megosztani tapasztalatainkat,gondolatainkat és tévedéseinket, akik szeretnének holnaptól egészségesebben táplálkozni és élni.Mindenki olvas az egészségesebb életről sok jót és szépet.Másnap eldönti, holnaptól ő is kipróbálja és akkor jönnek a de-k. Hol lehet kapni ? Hol találom ? Hogyan csináljam ? Folytatás az ökooldalakon.


2012. január 14., szombat

Vörösborkorcsolya . Tejesen kalória mentes!

A Cabaret zenekar alakulásának 20. évfordulójára jelent meg egy kétlemezes kiadvány.

A zenekar tagjai: Ullmann Zsuzsa énekesnő és Erdész Róbert, a Napoleon Boulevard és a Solaris billentyűs zeneszerzője. Dobon Szentmihályi Gábor (Első Emelet, Rapülők), gitáron Bogdán Csaba (Első Emelet, Solaris), fuvolán Kollár Attila(Napoleon Boulevard, Solaris) játszik. Ullmann Zsuzsa - ének, vokál Erdész Róbert - billentyűs hangszerek Bogdán Csaba - gitár Szentmihályi Gábor Michel - dob Kollár Attila - fuvola, blokkflőte, tambourine, faragott komiszár Pócs Tamás Tompox - basszusgitár Muck Ferenc - szaxofon Gerendás Péter - gitár Varga János - gitár Gáspár Gergő - dob Demeter György - ének, vokál Szirtes Edina Mókus - vokáll

Hobo pedig Hobo. Ez így tiszta ! Igaz ?






        Kis ember hát itt a vége, látod kár volt sírni érte,
        Milyen könnyen elszállt minden, és még ezt se adták ingyen.
Kis ember hát itt a vége, mért nem most ereszkedsz térdre?
Mért nem sírsz, mért nem üvöltesz, szép arcoddal mért örülhetsz?
Kis ember hát mondd, hogy: félek, mondd, hogy: értelmetlen az élet,
Mondd, hogy: mindegy miben hittél. Most már akármit megtennél.
Mondd, hogy: hazudnál, hogy ölnél, mondj amit akarsz úgy könyörögjél
Csak már ne mosolyognál végre ilyen szemtelenül az égre.
Kis ember hát itt a vége, nem volt semmid, ami megérte,
Néhány egyszerű szürke évet mosolyogsz meg most hát nem érted.
Jó időkben semmid sincsen, rossz időkben tiéd minden,
Téged küldenek elsőnek, és először terád lőnek.
Mindig minden zászlót vinni, mindig mindegyikben hinni,
S mindig félni hogy itt a vége, mert még számon kérnek érte.

Kis ember mi lett belőled, most hogy elszálltak az évek?
Nem kérdezték hogy elég-e, ahogy éltél úgy lett vége.
Mégis mosolyogsz, mintha bíznál, mintha várnának a hídnál,
És én egyre inkább félek, ahogy szép arcodba nézek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése